ISTEN UJJA MEGÉRINTETT

Volt valamikor egy régi világ.
Akkor élt apám, dédapám, nagyapám.
Tették a dolgukat nem kérdeztek semmit.
Tudták az életet. Jó volt magyarnak lenni!

Jött valamikor egy másik világ.
Jött a zöld szemű Rózsa, jött a Kormorán.
Lett egy nagy család, / hát / lesz mit elmesélni:
volt valahol egy hely, hol jó volt magyarnak lenni!

Van nekünk egy zászlónk, mit nem téphetnek szét!
A színek maradnak akármilyen a szél.
Álmaimban álmodtam: jó lenne szeretni!
Legyen olyan hely, hol jó magyarnak lenni!

Legyen végre egy ország hol a szavakat kimondhatják.
Legyen végre egy nép, mely elmondhatja kínját.
Legyen végre sok ember, kik tudják hol a Mennyország!
Az lesz az a hely, mit úgy hívnak Magyarország!

A csillagok messze, a Föld szívébe látnak.
Kik hosszú úton vándoroltak, itt hazát találtak.
Ha elvették, mi tiéd volt, vissza kell azt venni!
Isten ujja megérintett, jó lesz magyarnak lenni!