Bartalis Sándor: Isten kezében
Jött villámcsapás, jött fegyver,
jött fergeteg,
Jött emberek hálátlansága,
jött kegyetlenség, jött bűn,
Jött éhség és szomorúság,
Jött megalázás,
Jött üldözés és megpróbáltatás,
Jött bujdosás lélek-pusztában
és nem volt hová lehajtani fejet,
Jött kínszenvedés, Krisztus hét szenvedése.
Jött korbácsütés testen és lelken.
Jött börtön...
Nagy bajomban mindig csak azt mondtam:
Isten kezében vagyunk
és ott vagyunk a legjobb helyen.

Mikor fellegek feltornyosultak
és a hullámok összecsaptak fejünk felett.
Mikor a templomok leomlottak
és meghaladott a hegy,
Mikor sötétség borult a világra,
végtelen sötétség
és az égre nem jöttek fel a csillagok
- mikor a Halál örvényénél álltunk...
Mikor az utolsó kiáltás is elhangzott
Krisztus ajkáról - függve a keresztfán,
utolsót lehelve lelke:
Eli, Éli, Lama Sabaktani!
Ó, népem, drága népem!
E szörnyű ítéletben,
ez elveszejt? nehéz id?ben
mindig hitted:
"Isten kezében vagyunk
és ott vagyunk a legbiztosabb helyen."

Mikor Ég-Föld megszakadt,
Folyók -Tengerek kiöntöttek,
végig nyargalván sós hullámaikkal
a veszett világon,
mikor megpecsételtetett minden
teremtett állatoknak sorsa -
Ó, Uram! mi: árva néped
árva magyar néped
"Tebenned bíztunk eleitől fogva."